Akkreditált Szakmai Nap – A trombózis terápiás megközelítése

Életmentő lehet a véralvadásgátló terápia!

Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a trombózisok kialakulásáról, megelőzéséről és kezeléséről tartott előadásában hangsúlyozta: amennyiben hatékonyan és ellenőrzötten kezelik a betegeket, akkor lesz biztonságban! Ezért fontos az időszakos ellenőrzés, amelynek során megnézik az alkalmazott véralvadásgátló készítmény hatását, kikérdezik a betegek az esetleges mellékhatásokról/gyógyszerkölcsönhatásokról. A kumarin gyógyszeres terápiánál elengedhetetlen a rendszeres, hat hetente végzett INR vizsgálat; az antiXa vizsgálat a heparin hatásának monitorozására szolgál. Az új típusú véralvadásgátlók (pl. NOAC) alkalmazásával az INR ellenőrzés kiküszöbölhető, így nem kell állandóan vérvételre járni, ráadásul nehezen beállítható INR esetén is nagy segítséget jelentenek.
Életmentő lehet a véralvadásgátló terápia, megelőzhető ugyanis a vérrögök kialakulása, azonban a rosszul megválasztott vagy betartott kezelés nagy veszélyeket is rejthet magában! – emelte ki előadásában a professzor.

Személyre szabott döntés

A fokozott trombózis készség klinikai jelentősége, a véralvadásgátlók hatásának felfüggeszthetősége került a középpontba dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosának előadásában. A mindennapi klinikai gyakorlatban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a véralvadásgátló hatása nagyobb veszélyt jelent a páciens életére, mint annak hiánya. Ilyen esetek lehetnek a traumás sérülések vagy akár a műtétek miatti erős vérzések, a véralvadásgátlók túladagolása, gyomor-bélrendszeri vérzések, koponyaűri vérzések, valamint a tervezett műtétek. A döntés mindig személyre szabott, amikor a szedett véralvadásgátló hatásának felfüggesztése szükségessé válik, azonban tisztázni kell, hogy pontosan melyik véralvadásgátló gyógyszerről van szó, azt milyen időközönként szedi a beteg, meg kell nézni a véralvadási paramétereket, valamint pontos képet kell kapnia a szakorvosnak a vese és a máj működéséről, a gyógyszeres terápiát jelentősen befolyásolja ugyanis, ha a páciensnél például vese- vagy májelégtelenség áll fent.

Rendszeres monitorozás!

A véralvadási vizsgálatok laboratóriumi oldala, a véralvadásgátlók hatásmonitorozása volt a témája a szakmai napon dr. Király Viktória labororvosnak. Olyan komplex vizsgálatokat végeznek trombofília, trombózis készség fokozódása esetén, mint a véralvadás funkcionális tesztjei, genetikai és immunológiai vizsgálatok. A trombózishajlam kivizsgálására különböző paramétereket néznek a genetikai vizsgálatok során (a legismertebb a Leiden-mutáció – aktivált protein C rezisztencia; MTHFR mutáció, magas homocisztein szinttel; Protrombin FII gén – G20210A mutáció; Antitrombin (ATIII) deficit, stb.). Véralvadási kivizsgálások szükségesek abban az esetben, ha már volt véralvadással kapcsolatos betegség, vagy fokozott rizikó figyelhető meg a trombózis kialakulására, vérzékenységre. A véralvadási vizsgálat alkalmával D-dimer, INR mérés, Anti Xa vizsgálat, valamint Protein C, Protein S meghatározás történik.

Nagyon fontos a véralvadásgátló készítmények alkalmazásánál a rendszeres monitorozás, amelynek célja az adott gyógyszer hatásának/aktivitásának ellenőrzése, tehát megfelelő mennyiségű véralvadásgátlót kap-e a páciens (kumarinoknál prothrombin idő/INR, kis molekulatömegű heparinoknál Anti-Xa vizsgálat, új típusú készítményeknél bizonyos esetekben javasolt a monitorozás).

Nagy hangsúlyt kap a kompressziós kezelés!

Dr. Kósa Éva angiológus, a Trombózisközpont orvosa A poszttrombotikus szindróma és kezelése címmel tartott előadást. A mélyvénás trombózis krónikus szövődménye, a posttrombotikus szindróma (PTS) klinikai tünetegyüttes akkor jön létre, amikor a korábbi trombózis nem megfelelő ideig volt utókezelve, tovább romlik a vénás keringés. A trombózist követően 1-2 éven belül kialakulhat, de sajnos előfordulhat már az első fél évben, veszélye a lábszárfekély és egy újabb trombózis kialakulása.
Intő jel lehet a PTS létrejöttére, ha a trombózist követő 1 hónap után is fennállnak a tünetek (lábfájdalom, dagadás, ödéma, vénás eredetű ekcéma, stb.).
Kezelésénél nagy hangsúlyt kap a kompressziós kezelés lokális sebkezeléssel, életmódváltással. Nagyon fontos a vénákban uralkodó emelkedett nyomás csökkentésére alkalmazott kompressziós harisnya megfelelő viselése, szakorvos által felírva. Nem mindegy ugyanis a harisnya mérete, illetve az sem, hogy bokáig, térdig vagy combig ér-e, miként viseli a beteg.

A visszér műtétek modern változatai

Visszérbetegségben a hazai lakosság 50-60 százaléka szenved, de sajnos közülük csak igen kevesen, 20-30 százalékuk fordul orvoshoz, pedig nagyon fontos a betegség kezelése, amelynek számos megoldása létezik. Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa a visszér-betegség kezeléséről, a varix-műtétek lehetőségeiről tartott előadást. Előzetes szakorvosi vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy elvégezhető-e a visszér műtét. A jelentősen kitágult visszerek kezelésének több módja ismert, a hagyományos, több évtizede alkalmazott visszér műtét modern változata a lézeres, valamint a rádiófrekvenciával történő beavatkozás, amely vágás, altatás vagy gerincérzéstelenítés és hegek nélkül történik. A fejlődés azonban nem állt meg, mára olyan műtéti technika áll a betegek részére, amelynek segítségével néhány óra alatt megszabadulhatnak a kitágult visszerektől, és utána visszatérhetnek mindennapi tevékenységeikhez. A ragasztásos módszernél nem használnak hőenergiát, még csak helyi érzéstelenítés sem szükséges, kivéve a szúrás helyének az érzéstelenítését, ahol bevezetik a katétert. Az eljárás teljesen fájdalommentes, közvetlenül a beavatkozás után a páciens munkaképessé válhat.

Komplex kezelést igényel!

A lábszárfekély kezeléséről, a sebkezelés komplex megközelítéséről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc. sebész, akupunktőr szakorvos (HKO), a Trombózisközpont orvosa. Nehéz a lábszárfekély kezelése, különösen, ha társbetegségként diabétesze is van a betegnek, ráadásul több véna is megbetegedhet a rendszeren belül. Kezelésében az első és legfontosabb teendő a fertőzés megakadályozása, a fertőzött terület fertőtlenítése. A lábszárfekély sikeres, hosszú távú kezelése összetett feladat nedves sebkezelés, intelligens kötszer, nappal viselt és tartós pólyák, orvosi méz, a vérkeringés fokozását elősegítő lökéshullám terápia alkalmazásával. A vénás elégtelenség megszüntetését kompressziós harisnya viselésével érhetjük el.

Azonnali, szakszerű ellátás

Az Akkreditált Szakmai Nap utolsó előadója, Hernádi Renáta mentőtiszt volt. Az OMSZ munkatársa a Prima Medica Egészséghálózat meghívottjaként tartott előadást az akut mélyvénás trombózis és tüdőembólia azonnali ellátásáról, a lehetséges elsősegélynyújtásról, újraélesztésről.

Nagyon fontos a Blaskó professzor által is többször említett terápiás időablak, amely a panaszok kezdetétől a gyógyszert tartalmazó injekció beadásig tart (infarktus esetében 6 óra, stroke-nál csupán 2,5 óra, a végtagok perifériás érelzáródásánál valamivel „szerencsésebb” a helyzet, ebben az esetben általában azonnal mentőt hívnak a beteghez, mert akkora a fájdalma). Ebben az időintervallumban benne van a panasz észlelése, a mentő kihívása, kiérkezése, a kórházhoz vezető út, a köztes várakozás, valamint a kórházban végzett CT-vizsgálat. Ezután következik csak az oki terápia, de hogy mi történik előtte, így a mentők munkája során, az nagyon fontos a beteg további állapota, a kezelés minősége szempontjából.

Forrás: Trombózisközpont