Mikor nem hatásos az aszpirin?

A mélyvénás trombózis újbóli létrejöttének megakadályozásában nem megfelelő készítmény az aszpirin! Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája mondja el a részleteket.

Sikertörténetként könyvelhetjük el az aszpirin (aspirin) megjelenését, a 70-es években pedig az is kiderült: trombocita aggregáció gátló (TAG) hatása is van, késleltetve a véralvadást, csökkentve az artériás vérrögök kialakulását. Azonban mára megváltoztak a vélekedések. Az aszpirinre kialakuló válaszadási képtelenség (non-responsio) vagy rezisztencia a legfontosabb tényezői az aszpirin hatástalanságának. Erre például az egyik olasz kutatócsoport 20-féle okot talált.

Az acetilszalicilsav tartalmú aszpirin a prosztaglandinok termelésében döntő fontosságú ciklooxigenáz I-es típusú enzimét gátolja. A COX1 a vérlemezkékben és az endothel sejteken belül az arachidonsav anyagcsere egyik fontos enzimje, tevékenysége következtében ún. prosztaglandin endoperoxidok keletkeznek, amelyek szintén összecsapják a vérlemezkéket. Ugyanakkor a végtermékek különböznek a vérlemezkék és az endothel esetében: a vérlemezkék thromboxane A2-t (TXA2), míg az endothel sejtek prostacyclint (PGI2) termelnek, ami két teljesen ellentétes hatásmechanizmusú molekula.

A vérlemezkék felelősek az elsődleges véralvadás folyamatáért, jelentőségük az artériás vérrögök kialakulásában fontos.

Aszpirin: nem mindegy a dózisa!

Több dózisú típusa van forgalomban az aszpirinnek. Amennyiben láz-és fájdalomcsillapításra szeretnénk használni, a magasabb hatóanyagú készítményt kell választani, ha a TAG hatását szeretnénk kamatoztatni, úgy az alacsony dózisú, 80-100 mg-os adagolást javaslom, azonban el kell gondolkodnunk, hatásos lesz-e a kezelés – mondja a professzor.

Az aszpirin több esetben bevált az artériás érszűkület, az ütőerek különböző szűkületeinek kivédésére a koszorúerekben, az agyerekben és a végtagi ütőerekben. Nem alkalmas azonban a visszerek elzáródásának megakadályozására, a vénás trombózis megelőzésében – olvasható az Agency for Health Care Research and Quality ajánlásában.

Aszpirin-válaszadási képtelenség

A Trombózisközpont orvosa elmondta: kiderült, az esetek mintegy 28 százalékában nem gátolja a vérlemezke aggregációt, és aszpirin szedése mellett is ismétlődő stroke, TIA (tranziens iszkémiás attak – átmeneti agyi keringészavar) léphet fel. A jelenséget aszpirin-válaszadási képtelenségnek, aszpirin rezisztenciának nevezzük.

Rezisztencia esetén nincs kedvező hatás, a mellékhatások azonban megvannak – mondja prof. Blaskó György. Az esetek elég magas arányában asztmát indukál, gyomorbántalmakat okoz, 6 év alatt pedig egyáltalán nem adható! Ráadásul egy tervezett, vérzésveszéllyel járó műtét előtt alaposan ki kell kérdezni a beteget, szedett-e aszpirint, milyen dózisban, ugyanis más a készítmény felezési ideje, nem elegendő 1 napig szüneteltetni a szedését, mert napok múlva is kimutatható a jelenléte. Illetve még egy információra szükség lesz: fiatal orvosként az egyik páciensem szervezetében kimutattunk szalicilt, de elmondása szerint nem szedett aszpirint, azonban evett a nagymama lekvárjából, ami ugye tartósítószert tartalmazott.

Az sem mindegy, hogy a beteg szed-e az aszpirin mellé ún. egyéb nem-szteroid gyulladásgátlókat (NSAID, naproxen, ibuprofen, ketoprofen és társai). Amennyiben igen, akkor fontos, hogy mindig az aszpirint vegye be először, és csak utána fél órával az NSAID gyógyszert, mert a fordított sorrend az aszpirin hatástalanságához vezet – avat be a részletekbe a professzor.

Nagyon fontos, hogy a gyógyszer hatásáról laboratóriumi vizsgálattal győződjünk meg! A levett vérből az örökletes trombózishajlamot és az aszpirin rezisztencia esetleges meglétét is igazolni lehet. Amennyiben kiderül a rezisztencia, más vérlemezke-összecsapzódást gátló készítmény, például clopidogrel szedését javasolhatja a kezelőorvos, és mindenképpen fontos a gyógyszer adagolásának beállítása – tette hozzá a Trombózisközpont orvosa.

Forrás: Trombózisközpont