Trombózis
Trombózis a vér alvadási zavara következtében alakulhat ki. Ilyen esetben az erekben, leggyakrabban a vénákban vérrög (trombus) képződik, ami részben vagy egészében elzárhatja a vér útját.
Gyógyszeres kezelések beállítása
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Trombózissal kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- ultrahang vizsgálat
- genetikai vizsgálat
- laborvizsgálat
- trombózis oki hátterének kivizsgálása
- gyógyszeres kezelés beállítása
- gyógytorna
- LMWH- Öninjekciózás betanítása
- közösségépítés (trombózis után teljes életet csoport)
- fáslizás oktatása
- PTS kezelése
Mi is az a trombózis?
A trombózis egy olyan kóros állapot, amely során vérrög (trombus) alakul ki az érrendszerben, és részben vagy teljesen elzárja az ér áramlását. A vérrögök kialakulása leggyakrabban a vénákban vagy artériákban történik, attól függően, hogy melyik ér típusa érintett, és így ez alapján különböző típusú trombózisokról beszélhetünk.
Mélyvénás trombózis (MVT) esetén a vérrög jellemzően a mélyen elhelyezkedő vénákban alakul ki, leggyakrabban az alsó végtagokban. A mélyvénás trombózis egy igen komoly kórállapot, mert a vérrög leszakadhat, és a vérárammal a tüdőbe juthat, ahol tüdőembóliát okozhat.
Artériás trombózis ezzel szemben az artériákban fordul elő, ahol a vérrög az ér szűkületét vagy elzáródását eredményezheti. Ez leggyakrabban szívrohamhoz vagy szélütéshez (stroke) vezet, ha a véráramlás az érintett szervben hirtelen megszakad.
A trombózis kialakulásában szerepet játszhatnak különböző rizikófaktorok, például mozgásszegény életmód, hosszan tartó immobilizáció (például hosszú utazások vagy műtétek után), genetikai hajlam, elhízás, dohányzás, terhesség, valamint bizonyos betegségek, például a daganatos megbetegedések. Az érfalak károsodása, a vér összetételének megváltozása, illetve a véráramlás lassulása mind hozzájárulhatnak a vérrögképződéshez.
A trombózis tünetei attól függően változnak, hogy mely ér érintett. Mélyvénás trombózis esetén az érintett végtag fájdalma, duzzanata, vörössége és melegsége lehet a jellemző. Artériás trombózis esetén az elzárt ér által ellátott terület hirtelen fellépő fájdalma, sápadtsága és funkcióvesztése figyelhető meg.
A trombózis kezelése magában foglalhatja a véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazását, a vérrög feloldására vagy eltávolítására irányuló beavatkozásokat, illetve az életmód megváltoztatását. A megelőzés szempontjából kiemelten fontos a rendszeres testmozgás, a megfelelő folyadékbevitel, valamint az egyéni rizikófaktorok kezelése.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Trombózis fajtái
A trombózis két leggyakoribb típusa a mélyvénás trombózis és az artériás trombózis. Mindkét típus jelentős veszélyt hordoz, mivel a vérrögök komoly szövődményeket okozhatnak.
Mélyvénás trombózis
A mélyvénás trombózis a trombózis egyik legveszélyesebb formája, amely az alsó végtagok mélyen futó vénáiban alakul ki, és innen kapta a nevét. Ez az állapot nem csupán az érintett végtag vérkeringésének akadályozásával okozhat problémát – például fájdalomhoz, duzzanathoz és akár szövetelhaláshoz vezethet –, hanem különösen azért veszélyes, mert a trombózis során kialakult vérrög (trombus) kisebb-nagyobb darabjai leszakadhatnak. Ezek a leszakadt rögdarabok a vérárammal a szíven keresztül a tüdőbe juthatnak, ahol tüdőembóliát okozhatnak, amely akár életveszélyes is lehet.
Mélyvénás trombózisról itt olvashat bővebben >>
Artériás trombózis
Az artériás trombózis során a vérrög az artériákban alakul ki, amely az érfal belső rétegének, az endothel sejteknek a károsodása vagy betegsége miatt következhet be. A trombózis kialakulásában gyakran szerepet játszik a vérlemezkék összecsapzódása és az érelmeszesedés, de egyéb érbetegségek és speciális rendellenességek is előidézhetik. Az artériás trombózis nemcsak a végtagokban alakulhat ki, hanem létrejöhet a szív koszorúereiben (koronária-artériák) vagy az agyi erekben is. A szív koszorúereinek elzáródása szívrohamot, míg az agyi artériák trombózisa szélütést (stroke) okozhat.
Az artériás trombózis kezelése számos tényezőtől függ, és a műtéti beavatkozások lehetősége minden esetben az adott állapot súlyosságától és helyétől függ. Bár az artériás és a mélyvénás trombózis alapmechanizmusai hasonlóak, a kezelésük sokszor eltérő megközelítést igényel. Artériás trombózisról itt olvashat bővebben >>
A trombózis minden típusa súlyos egészségügyi következményekkel járhat, ezért időben történő felismerésük és kezelésük kulcsfontosságú.Kapcsolódó cikkünk
A tartós otthonlét növeli a trombózis kockázatát?
A koronavírus-járvány miatt sokan dolgoznak az otthonukból. A korábbi életritmus felborult, kevesebbet sétálnak, lépcsőznek napközben és a fertőzés megelőzés miatt a csoportos délutáni edzéseket is le kellett mondani. Az inaktív életmód mellett ...
Trombózis kialakulásának okai
A vér alvadási képessége az emberi szervezet egyik legfinomabban szabályozott rendszere, amely rendkívül fontos szerepet játszik a sérülések utáni védekezésben. Az alvadási folyamatnak köszönhetően, amikor egy ér megsérül, azonnal kialakul egy vérrög (trombus), amely "dugót" képez a vérzés megállítására. Ugyanakkor, az egészséges állapot fenntartása érdekében biztosítani kell, hogy az erekben a vér akadálytalanul, "dugómentesen" áramolhasson, hogy elkerüljük a vérrögök spontán képződését, amelyek a trombózis kialakulásához vezethetnek.
A trombózis akkor alakul ki, amikor ez a finom egyensúly felborul, és az alvadási rendszer túlzottan aktiválódik, vérrög képződik az erekben, ahol arra nincs szükség. A trombózisnak számos oka lehet, amelyek közül a legfontosabbak a következő tényezők:
-
Véráramlás lassulása: A vérkeringés sebessége kritikus tényező a trombózis kialakulásában. Ha a véráramlás lassul vagy megszakad, például hosszú távú immobilizáció, ágyhozkötöttség vagy hosszú utazás során, akkor a vér hajlamosabb a koagulációra (alvadásra). A vénákban, különösen az alsó végtagokban, az ilyen állapotok növelhetik a trombózis kockázatát.
-
Érfali károsodás: Az érfalak sérülései vagy gyulladása elősegíthetik a trombózis kialakulásá
t. A sérült érfal ugyanis aktiválja a vérlemezkéket és az alvadási faktorokat, amelyek vérrögöt képeznek a sérült területen. Az ilyen károsodásokat például trauma, műtét, vagy gyulladásos betegségek (pl. vasculitis) okozhatják. -
A véralvadási rendszer zavarai: Bizonyos genetikai vagy szerzett rendellenességek következtében a vér alvadási folyamata túlzott mértékben aktiválódhat. Ilyen állapotok, mint a hiperkoagulábilitás, amikor a vér fokozottan hajlamos az alvadásra, jelentősen megnövelhetik a trombózis kialakulásának esélyét. Ilyen rendellenességek közé tartozik például a Protein C, Protein S vagy antitrombin III hiány, valamint a Leiden mutáció.
-
Érelmeszesedés (atherosclerosis): Az érfalak megvastagodása, amely az érelmeszesedés következményeként alakul ki, szintén növeli a trombózis kockázatát. Az érelmeszesedés során a plakkok az erek belső felületén alakulnak ki, és ezek akadályozzák a normális véráramlást. Az ilyen plakkok könnyen megsérülhetnek, ami trombózishoz vezethet, különösen az artériákban, ahol a vérrögök szívrohamot vagy stroke-ot válthatnak ki.
-
Hormonális változások: A hormonális változások, például a terhesség, fogamzásgátlók alkalmazása, vagy hormonpótló kezelés hatására is megnövekedhet a trombózis kockázata. A terhesség alatt például a hormonális változások miatt a vér alvadékonysága fokozódhat, különösen a harmadik trimeszterben.
-
Külső tényezők és betegségek: Egyes betegségek, például daganatos megbetegedések, cukorbetegség, vagy szívelégtelenség, valamint bizonyos gyógyszerek (például kemoterápiás kezelések) szintén elősegíthetik a trombózis kialakulását. Ezen kívül a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulhatnak a trombózis kockázatának növekedéséhez.
A trombózis kialakulásának okai tehát sokrétűek, és az alvadási rendszer finom egyensúlyának felborulásához vezethetnek. A megfelelő megelőzés és kezelés érdekében fontos a rizikófaktorok felismerése és kezelése, hogy a trombózis kialakulását elkerülhessük, vagy annak következményeit enyhíthessük.
Trombózis tünetei és jelei
A trombózis tünetei a legtöbb esetben jól felismerhetők, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a betegség nem mutat egyértelmű jeleket, és csak később, például tüdőembólia formájában válik nyilvánvalóvá. A trombózis leggyakrabban a lábak vénáiban jelentkezik, és a következő tünetekkel járhat:
-
A láb dagadása (ödéma): Az egyik leggyakoribb jel, amely a trombózisra utal, a láb duzzanata. A véráramlás akadályozottsága miatt folyadék halmozódik fel az érintett területen, ami duzzanatot okoz. A duzzadt végtag érzékeny lehet, és a bőr feszülhet.
-
A láb melegsége: Az érintett terület melegnek imponál, mivel a trombus (vérrög) okozta akadályozott véráramlás gyulladást idéz elő, amely hőmérséklet-emelkedést eredményez. A bőr tapintásra melegebb lehet, különösen a trombózis által érintett vénák környékén.
-
Elszíneződés (livid elszíneződés): A vérrögök miatt a vér nem áramlik megfelelően, így a bőr kékes-vöröses színűvé válhat, amit livid elszíneződésnek neveznek. Ez a jelenség nyomásra elhalványul, és gyakran a végtagok alsó részein figyelhető meg, például a lábfejen vagy a vádlin.
-
Fájdalom az érintett végtagon: A trombózis okozta fájdalom általában a vénák mentén jelentkezik. A fájdalom fokozódhat a láb mozgatásával, és lehet éles, szúró vagy tompa. Az érintett területen érzékenység is tapasztalható, ami különösen a vénák mentén figyelhető meg.
-
Izomláz-szerű érzés: A trombózis előidézhet olyan izomlázhoz hasonló érzést, amely a végtagokban jelentkezik. A fájdalom fokozódhat mozgás közben, és gyakran a vádlit vagy a combot érinti.
-
Néma trombózis: Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a trombózis nem okoz egyértelmű tüneteket, és csak a bekövetkező tüdőembólia jelezheti a problémát. Ilyenkor a trombózis által képződött vérrögök leszakadnak és a vérárammal a tüdőbe jutnak, ahol légzési nehézségeket, mellkasi fájdalmat és oxigénhiányos állapotot idéznek elő. A tüdőembólia életveszélyes állapotot jelenthet, ezért a trombózis gyanúja esetén minden esetben orvosi kivizsgálás szükséges.
A trombózis tünetei könnyen összekeverhetők más betegségek jeleivel, ezért fontos, hogy ha bármilyen eltérést tapasztalunk, orvoshoz forduljunk. A korai felismerés és kezelés segíthet megelőzni a súlyos szövődményeket, például a tüdőembóliát.
Trombózis kivizsgálása
Véralvadási kivizsgálások szükségesek minden olyan esetben, amikor véralvadással kapcsolatos betegség már fellépett, vagy fokozott a ritikó trombózis kialakulásra, vérzékenység jelentkezésére.
Központunk irányelvei alapján szakorovsi vizit keretében kerül meghatározásra a szükséges vizsgálatok meghatározása. Ezzel elkerülhetőek a feleslegesen elvégzett vizsgálatok. Előszokott fordulni, hogy a páciens már meglévő eredményekkel érkezik ilyenkor a pontos korállapotának meghatározásához szükség lehet esetlegesen kiegészítő vizsgálatra.
Bővebben a trombózis kivizsgálásáról itt olvashat>>
Genetikai vizsgálatok
Trombózis hajlam tekintetében az alábbi genetikai vizsgálatok elvégézése lehet indokolt:
- Leiden mutáció
- MTHFR mutáció
A vizsgálat vérből történik ami előtt be kell jelentkeznie központunkba. A vérvétel előtt nem ehet például tejterméket, zsíros ételt.
Bővebb felvilágosításért hívja központunkat vagy kattintson ide>>
Gyógyszeres kezelések beállítása
Az új típusú véralvadásgátlók már pár éve forgalomba kerültek, ám még így is sokan nincsenek tisztában az új készítmények előnyeivel és hátrányaival. Hogy pontosan mivel tudnak többet, mint a régebbi szerek és hogy mi mindenre kell vigyázni velük kapcsolatban?
Akár az új, akár a régebbi típusú véralvadásgátlókról beszélünk, alkalmazásuk a mélyvénás trombózis/tüdőembólia kezelése és megelőzése érdekében, valamint pitvarfibrilláció és egyéb, ritkább indikációk esetén szükséges. Hatásmechanizmusukat tekintve léteznek olyanok, melyek gátolják a véralvadásgátlásban nagy szerepet játszó K-vitamin hatását (kumarinok), illetve amik a véralvadásban szereplő enzimek közül több aktivitását – pl. az Xa faktort- indirekt módon gátolják (heparinok). Mindemellett pár éve piacra kerültek olyan szerek is, melyek az thrombin és az Xa faktor hatását szájon át szedve közvetlenül gátolják- ezek az új típusú antikoagulánsok (NOAC), melyek a korábbiakhoz képest számos előnnyel rendelkeznek.
A gyógyszerekről és azok beállításáról itt olvashat>> Téma szakértői
