Trombózis után egészséges újszülött? Szakorvosi ellenőrzés mellett a válasz: igen!

A trombózist követő terhesség még tervezett babaváráskor is félelemmel tölti el a fiatal nőket, különösen, ha fokozott véralvadási hajlamuk miatt a köztudatban vérhígítóként számon tartott gyógyszert szednek. Biztonsággal javasolható a trombofíliás nőknek is a családalapítás, ha speciális terhesgondozásban részesülnek – fejtette ki  Prof.Blaskó György hemosztazeológus professzor, a Trombózisközpontba látogatók által leggyakrabban megfogalmazott aggodalomra reagálva.

A kumarin és származékai

Trombózis után is születhet egészséges gyermekMind a hormonális fogamzásgátlás mind a terhesség komoly veszélyt jelent a trombózisra hajlamos nők számára. A már kialakult trombózison, vagy a halálos fenyegetést is jelentő tüdőembólián átesettek a mintegy három hónapig tartó, ún. akut szakasz elmúltával évekig gyógyszerszedésre kényszerülhetnek a kór megismétlődésének elkerülésére. A leggyakrabban adott gyógyszerhatóanyag, a kumarin és származékai azonban összeférhetetlenek a terhességgel, hiszen súlyosan veszélyeztetik a születendő gyermek csontfejlődését.

A trombózisuk után e gyógyszerrel kezelt nők csak tervezetten essenek teherbe – buzdítja a véletlen fogantatás elkerülésére az érintetteket Blaskó György professzor, a Trombózisközpont rendelésvezető főorvosa. Az akut betegséget követően ki kell vizsgálni a vérrögösödés okát, és ha a genetikai vizsgálat eredményei úgy mutatják, a tablettás fogamzásgátlás helyett más védekezést kell választani, az esetleges teherbeesési szándékot pedig jelezni kell a trombózisos beteget gondozó szakorvosnak.

Fogantatás környékén nem javasolt a szedése

A kumarin-származékot tartalmazó gyógyszert el kell hagyni és más hatóanyaggal helyettesíteni gyermekvállaláskor – magyarázza a professzor, aki már a fogantatás körül sem javasolja a szájon át szedhető alvadásgátlót. Ez utóbbi helyett a hasba adható és kis molekulatömegű heparint ajánja, naponta egyszer, megelőzésképpen, a terhesség végéig.

A terhesgondozást speciális tudással és tapasztalatokkal rendelkező orvosnak szükséges végeznie, aki folyamatosan konzultál (pl.) a Trombózisközponttal. Az áldott állapot ugyanis önmagában kockázatot jelent a trombózisra hajlamos kismamáknak. Az utolsó harmad idején pedig a magzat teste is nyomja a nagyvénákat, ami előidézhet trombózist a lábban – figyelmeztet Blaskó professzor. A szülés napján a bőr alá adott heparininjekció nem javasolt. A szülés megindulásakor a heparin hatását felfüggesztő gyógyszer válhat szükségessé. A baba világra jövetelét követően azonban vissza kell térni a heparinra, amit az teljes gyermekágyas időszakban adni kell. Ez az injekció biztonságos mind a kismamáknak mind a szoptatós anyukáknak, mert sem a méhlepényen, sem a tejbe nem jut át jelentős mennyiségben – szögezi le a főorvos.

Az akár egész életen át szedhető, a gyermekvállalással azonban összeegyeztethetetlen kumarin-származékokra kizárólag a szoptatás végeztével lehet visszatérni, hogy a K-vitamin anyagcseréjére is ható kumarin a baba K-vitaminkészletét/ felvételét ne befolyásolja.

Mi történik, ha egy fiatal nő kumarin hatóanyagú tablettát szed, és véletlenül teherbe esik?

Nos, ha a 8. hétig észreveszi a fogamzást, akkor van remény. A 8. és a 11. hét között azonban olyan sérülékeny a magzat, hogy koponyahiányt okozhat a kumarin szedése, ami a terhesség megszakítását is indokolttá teheti. Nem szabad ezt megvárni, hiszen van megoldás: ki lehet védeni az újabb trombózist úgy, hogy közben egészséges újszülött jöjjön világra!

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés  vizsgálatra:

Trombózisközpont

+36 70 431-77-29

online bejelentkezés trombózisközpont

 

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
    Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
    Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
    Tisztelettel
    Dr. Blaskó György
    Dr. Rózsa György Imréné

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Mindent elmagyaráz

    A recepción dolgozó kollegák rendkivül segítőkészek. A doktorúr mindent nagyon szépen elmagyaráz, hogy az orvosi szavak, értékek és a diagnózis a laikusnak is érthető legyen.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2013.10.21 Utolsó módosítás: 2019.07.09