Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?
A tüdőembólia és a COVID okozta tüdőgyulladás miatt fellépő nehézlégzést igen nehéz megkülönböztetni egymástól, ám kezelésük miatt fontos az állapot mihamarabbi meghatározása. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája segít elkülöníteni a kettőt.
Az életveszélyes tüdőembólia
A mélyvénás trombózis lehetséges -és sajnos gyakori- szövődménye a tüdőembólia. Ez akkor lép fel, amikor a mélyen fekvő vénában kialakult vérrög leszakad (vagy annak egy-egy része), és a tüdő ereibe kerül. Amennyiben csupán kisebb ágak érintettek, úgy mikroembolizációról beszélünk- ez kevésbé okoz markáns tüneteket, kevésbé veszélyes, ám könnyen megismétlődhet, ráadásul komolyabb tüdőembólia előfutára is lehet. A legsúlyosabb állapot az, amikor mindkét főtörzs artéria elzáródik- ez azonnali halállal jár. A tüdőembólia jellemző tünetei:
- Nehézlégzés
- Izzadás
- Véres köpet
- Köhögés
- Heves szívdobogás
- Szédülés
- Néha láz
“Egy kis olcsó műszerrel mérhetjük a vér oxigén telitettségét- ez tüdőembolia estén gyorsan csökken az embolizáció méretétől függően, de csak tájékoztató jellegű. Sokkal informatívabb a D-Dimer gyorsteszt, ami ha magas, egyértelműbben jelzi az emboliát, ha a klinikai tünetek is megvannak”- mondja a professzor.
Amennyiben valaki ezeket a tüneteket észleli, mielőbb forduljon orvoshoz (amennyiben markánsak a tünetek, jobb, ha egyből mentőt hív)! Labor-és képalkotó vizsgálatokkal lehet megbizonyosodni a tüdőembólia tényéről, és beigazolódása esetén azonnali terápiára van szükség.
Az életveszély elhárítása után nagyon fontos annak felderítése, mi is vezetett a vérrögök keletkezéséhez, valamint a betegnek meghatározott ideig véralvadásgátló terápiában kell részesülnie (gyakran élete végéig).
COVID vagy tüdőembólia?
Lehet látni, hogy a tüdőembólia és a COVID is hasonló panaszokat okozhat (nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés). Elkülönítésük nehéz, ám igen fontos a további terápia meghatározása céljából. Amennyiben a tünetek hirtelen kezdődtek, úgy jó eséllyel tüdőembóliával áll szemben a beteg, koronavírus fertőzés esetén legtöbbször fokozatosság figyelhető meg.
Érdemes továbbá tudni, hogy a COVID megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, így előfordulhat az is, hogy egyszerre a fertőzés és a tüdőembólia is jelen van.
A diagnózis felállítása természetesen orvosi feladat!
Véralvadásgátlót COVID fertőzés esetén
Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy – mivel bizonyítottan a COVID fertőzés megnöveli a trombózis esélyét és tartósan magas D-Dimer szintekkel jár- - nem csak a kórházi ápolást igénylőknél, hanem az otthon lábadozóknál is szükség lehet véralvadásgátló terápiára, rendszerint hetekig (főleg, ha 60 év feletti a beteg, illetve, ha bár fiatalabb, de fokozott hajlama van a trombózisra). Ezáltal elkerülhető mind a mélyvénás trombózis, mind a tüdőembólia.
Ma már az LMWH profilaxis végre elfoglalta a helyét a COVID-19 ellátásban is.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Téma szakértői
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
Sajnos ezt így nehéz megmondani, nem feltétlen gondolom, hogy azért nem jött a vére mert sűrű.
Kérdés ilyenkor, hogy mennyi folyadékot fogyasztott aznap vagy előző nap? Ha megvolt a 2-2,5 liter akkor nem lehet baj.
Van arra vérvétel, hogy ki tudják mutatni, hogy genetikailag örökölte-e a trombózis hajlamot.
Üdvözlettel,
Dr. Kárpáti Ágnes
Dr. Kárpáti Ágnes
belgyógyász, hematológusKapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Alapos és közvetlen
Professzor úr rendkívül alapos, és ugyanakkor nagyon közvetlen ember, akinél nem érzi a páciens azt, hogy alárendelt szerepre van kárhoztatva.
