Trombofília és COVID-19 fertőzés: mire figyeljek?

A koronavírus fertőzés fokozott rizikót jelent fennálló krónikus betegség esetén. Vajon trombofília kapcsán is kell attól tartani, hogy a koronavírus fertőzés súlyosabb lefolyású lehet? Szedhetjük-e a megszokott véralvadásgátló gyógyszereket, milyen tünetek esetén forduljunk mindenképp orvoshoz? A kérdéseket dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa válaszolta meg.

Nagyobb eséllyel kapom el a fertőzést?

A familiáris trombofília genetikai örökség, nem befolyásolja az immunrendszer működését. Akinél tehát génmutáció miatt öröklött trombózis készség áll fenn, ugyanannyi esélye van a koronavírussal való megfertőződésre, mint akinek nincs trombofíliája.

 

A trombofília, a fokozott trombózis hajlam önmagában nem tesz fogékonyabbá arra, hogy elkapjuk-e a koronavírus fertőzést vagy sem. Ezt csak a megelőzésre vonatkozó szabályok betartásával tudjuk befolyásolni. A fizikai távolságtartással, a gyakori kézmosással és ha kerüljük az arc – különösen a szemek, az orr és a száj – megérintését. Ezekkel tudjuk a fertőzés kockázatát csökkenteni.

Súlyosabb betegségre számíthatok trombofíliásként?

Trombofíliásként mire fontos figyelni koronavírus idején.A koronavírus fertőzés az esetek 80%-ában enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik. 20% esetében azonban súlyosabb lefolyású lehet. Ennek a kockázata az idősebb, 70 év felettiek és a krónikus betegséggel élők körében magasabb. A krónikus betegségek közül a statisztikák szerint a kockázat a szív- és érrendszeri betegek körében a legmagasabb, de a rizikócsoportba tartoznak a cukorbetegséggel, krónikus légúti betegséggel, – például COPD, asztma – magasvérnyomással és daganatos betegséggel élők is.

 

Dr. Szélessy Zsuzsanna elmondta, hogy a trombofília és a koronavírus okozta megbetegedés súlyossága között nincs összefüggés. A fokozott trombóziskészség tehát önmagában nem növeli a rizikót, ám ha a betegnek volt már korábban trombózisa és emiatt kevesebbet mozog, az inaktív élet következtében az általános védekezőképessége csökkenhet. Ennek azonban nem a trombofília, hanem a mozgásszegény életmód az oka. A másik körülmény, amire fel kell hívni a betegek figyelmét, ha korábban trombózis miatt tüdőembóliát szenvedtek. A tüdőembólia nagyságától függően ugyanis a koronavírus következtében fellépő tüdőgyulladás előbb okoz nehézlégzést, ami fokozottabb lehet, mert a tüdő kapacitása gyengébb lehet.

Véralvadásgátlót szedek, súlyosabb megbetegedést okoz nálam a koronavírus fertőzés?

A láz, köhögés, fáradtság, mellkasi fájdalom, szaglásvesztés, torokfájás vagy légszomj jellemző tünetei a koronavírus fertőzésnek, emellett egyes betegeknél hasmenés is előfordulhat. A trombofíliás betegeknek fontos tudni, hogy ezek a tünetek hatással vannak az alapbetegségükre.

 

A napokig tartó magas láz, esetleges hasmenés, ágynyugalom, kevés folyadék fogyasztás miatt kiszáradhat a szervezet, ez mind fokozza trombózis készséget. A véralvadásgátló szedése tehát ily módon hasznos, a trombózis megelőzése szempontjából a vírusbetegség ideje alatt. Ha azonban a beteg a régi alvadásgátló gyógyszereket szedi („K” vitamin antagonistákat: Syncumar, Warfarin, Marfarin) és az étvágytalanság, gyengeség, láz miatt nem nagyon étkezik, tehát nem fogyaszt „K” vitamint és a szokásos adag gyógyszerét veszi be, az INR értéke nagyon megnyúlhat, így vérzékennyé válhat.

Milyen tünetek kapcsán javasolt feltétlenül hematológussal konzultálni?

Ha valakinél az említett tünetek – magas lázzal, hasmenéssel, ágynyugalommal és kevés folyadék fogyasztással – járó betegség lép fel, mindenképp konzultáljon a kezelőorvosával! Erre távkonzultáció segítségével van lehetőség, nem kell személyesen megjelenni az orvosi rendelőben.

 

Ne halogassa a szakemberrel történő egyeztetést, ha fogínyvérzést, orrvérzést, bőr alatti bevérzést, illetve bármilyen vérzést tapasztal! Ilyen esetben 1 napra hagyja ki az alvadásgátló bevételét, fogyasszon gyümölcslevet, gyümölcsöt! Beszéljen kezelőorvosával, aki panaszai alapján csökkentett dózisba javasolhatja a gyógyszer szedését, ameddig ismét tud majd normálisan étkezni. Amennyiben mód van az INR érték meghatározására, akkor azt feltétlenül el kell végeztetni!

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Trombózisközpont! Rendszeres plazmadonor és véradó vagyok, és ezzel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Utánanéztem a PubMed adatbázisban a plazmaferézis hosszútávú hatásainak de csak néhány cikket találtam. Önöknek mi a véleménye ezzel kapcsolatban? Lehet a véradás vagy plazmaadás valamilyen káros hatással a vérképzésre? Köszönettel: Solymosi Bence
    Tisztelt Soymosi Bence !
    Általában az mondható, hogy a plasma adása évente max 2 alkalommal, a teljes vér adása évente 3 alkalommal lehetséges, hogy a donor szervezete ne károsodjon.Természetesesen maximálisan egészséges donorokról mondható ez el. Az adományozás előtt teljes laboratóriumi vizsgálat szükséges. Meg kell nézni a vérképet a vas raktárakat, a fehérje mennyiséger is a sérumban. A legkissebb eltérés estén sem szabad sem plazmát, sem vért adni.Amennyiben 35 év alatti felnőttróől van szó, akkor a szervezet könnyen tudja pótolni a levett vért.
    Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna

    Solymosi Bence

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Az orvos szaktudása

    Az orvos szaktudása, kommunikációja, magabiztossága meggyőző, ez tetszett a legjobban, ill. Ezért mentem önököz.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2020.04.15 Utolsó módosítás: 2020.04.27