Trombofília és COVID-19 fertőzés: mire figyeljek?

A koronavírus fertőzés fokozott rizikót jelent fennálló krónikus betegség esetén. Vajon trombofília kapcsán is kell attól tartani, hogy a koronavírus fertőzés súlyosabb lefolyású lehet? Szedhetjük-e a megszokott véralvadásgátló gyógyszereket, milyen tünetek esetén forduljunk mindenképp orvoshoz? A kérdéseket dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa válaszolta meg.

Nagyobb eséllyel kapom el a fertőzést?

A familiáris trombofília genetikai örökség, nem befolyásolja az immunrendszer működését. Akinél tehát génmutáció miatt öröklött trombózis készség áll fenn, ugyanannyi esélye van a koronavírussal való megfertőződésre, mint akinek nincs trombofíliája.

 

A trombofília, a fokozott trombózis hajlam önmagában nem tesz fogékonyabbá arra, hogy elkapjuk-e a koronavírus fertőzést vagy sem. Ezt csak a megelőzésre vonatkozó szabályok betartásával tudjuk befolyásolni. A fizikai távolságtartással, a gyakori kézmosással és ha kerüljük az arc – különösen a szemek, az orr és a száj – megérintését. Ezekkel tudjuk a fertőzés kockázatát csökkenteni.

Súlyosabb betegségre számíthatok trombofíliásként?

Trombofíliásként mire fontos figyelni koronavírus idején.A koronavírus fertőzés az esetek 80%-ában enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik. 20% esetében azonban súlyosabb lefolyású lehet. Ennek a kockázata az idősebb, 70 év felettiek és a krónikus betegséggel élők körében magasabb. A krónikus betegségek közül a statisztikák szerint a kockázat a szív- és érrendszeri betegek körében a legmagasabb, de a rizikócsoportba tartoznak a cukorbetegséggel, krónikus légúti betegséggel, – például COPD, asztma – magasvérnyomással és daganatos betegséggel élők is.

 

Dr. Szélessy Zsuzsanna elmondta, hogy a trombofília és a koronavírus okozta megbetegedés súlyossága között nincs összefüggés. A fokozott trombóziskészség tehát önmagában nem növeli a rizikót, ám ha a betegnek volt már korábban trombózisa és emiatt kevesebbet mozog, az inaktív élet következtében az általános védekezőképessége csökkenhet. Ennek azonban nem a trombofília, hanem a mozgásszegény életmód az oka. A másik körülmény, amire fel kell hívni a betegek figyelmét, ha korábban trombózis miatt tüdőembóliát szenvedtek. A tüdőembólia nagyságától függően ugyanis a koronavírus következtében fellépő tüdőgyulladás előbb okoz nehézlégzést, ami fokozottabb lehet, mert a tüdő kapacitása gyengébb lehet.

Véralvadásgátlót szedek, súlyosabb megbetegedést okoz nálam a koronavírus fertőzés?

A láz, köhögés, fáradtság, mellkasi fájdalom, szaglásvesztés, torokfájás vagy légszomj jellemző tünetei a koronavírus fertőzésnek, emellett egyes betegeknél hasmenés is előfordulhat. A trombofíliás betegeknek fontos tudni, hogy ezek a tünetek hatással vannak az alapbetegségükre.

 

A napokig tartó magas láz, esetleges hasmenés, ágynyugalom, kevés folyadék fogyasztás miatt kiszáradhat a szervezet, ez mind fokozza trombózis készséget. A véralvadásgátló szedése tehát ily módon hasznos, a trombózis megelőzése szempontjából a vírusbetegség ideje alatt. Ha azonban a beteg a régi alvadásgátló gyógyszereket szedi („K” vitamin antagonistákat: Syncumar, Warfarin, Marfarin) és az étvágytalanság, gyengeség, láz miatt nem nagyon étkezik, tehát nem fogyaszt „K” vitamint és a szokásos adag gyógyszerét veszi be, az INR értéke nagyon megnyúlhat, így vérzékennyé válhat.

Milyen tünetek kapcsán javasolt feltétlenül hematológussal konzultálni?

Ha valakinél az említett tünetek – magas lázzal, hasmenéssel, ágynyugalommal és kevés folyadék fogyasztással – járó betegség lép fel, mindenképp konzultáljon a kezelőorvosával! Erre távkonzultáció segítségével van lehetőség, nem kell személyesen megjelenni az orvosi rendelőben.

 

Ne halogassa a szakemberrel történő egyeztetést, ha fogínyvérzést, orrvérzést, bőr alatti bevérzést, illetve bármilyen vérzést tapasztal! Ilyen esetben 1 napra hagyja ki az alvadásgátló bevételét, fogyasszon gyümölcslevet, gyümölcsöt! Beszéljen kezelőorvosával, aki panaszai alapján csökkentett dózisba javasolhatja a gyógyszer szedését, ameddig ismét tud majd normálisan étkezni. Amennyiben mód van az INR érték meghatározására, akkor azt feltétlenül el kell végeztetni!

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm. 2017. március 10-én kisfiúnk a 36. hétre halva született. Sajnos nem tudták még megmondani a történtek okát. A papíromra ezt írták: Makroszkóposan látható okot nem találtunk, feltehetőleg lepényi rendellenesség állhat a háttérben, melynek szövettana folyamatban van. Az eredményt azóta sem kaptuk meg. Az orvosom pedig nem küldd el addig semmilyen kivizsgálásra, amíg nincs meg az eredmény. Érdeklődni szeretnék, hogy Önök javasolnának e valamilyen kivizsgálást még az eredmények ismerete nélkül? Nincs tudomásunk róla, hogy esetleg lenne-e örökölt vagy szerzett thrombofiliám. Ilyen jellegű vizsgáton nem voltam. Lassan szeretnénk újra babát vállalni, de a történtek miatt egyenlőre nem merünk belevágni vizsgálatok nélkül. Vagy Önök szerint is csak a vizsgálati eredmények birtokában induljunk el? Köszönöm: Eszter
Kedves
Nagyon sajnálom a történteket, együttérzésemet szeretném kifejezni Önöknek!
A köldökzsinór és lepény rendellenességen, esetleges trombózisán kívül, fertőzés (vírus), vércsoport rendellenesség (antitest termelődés) okoz ilyen eseményt, ami makroszkóposan nem látható. A szövettani lelet még nagyon sok fontos információt fog mondani, ezért a leletér el kell menni.A szövettan ennyi dő elteltével biztosan készen van, arra már nem kell várni, ki kell kérni!!
Természeten annak birtokában konkrétabban el lehet kezdeni a vizsgálatokat.
A véralvadással, vércsoporttal és immunológiai kivizsgálással kapcsolatban a lehetőséget mi is biztosítani tudjuk.
Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna

Kapcsolódó oldalak

Létrehozás ideje: 2020.04.15 Utolsó módosítás: 2020.04.27