Covid-19 és vérrögök- mi az összefüggés?
A koronavírus az esetek egy részében nem okoz súlyos tüneteket, ám olykor előfordulhat, hogy életveszélyes szövődményeket generál. Ma már egyre többet tudunk a COVID-19-ről, így annak a szervezetre gyakorolt hatásairól is. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnőjét arról kérdeztük, vajon milyen összefüggés van a fertőzés a vérrögök keletkezése között.
Veszélyben a tüdő
A koronavírus fertőzés az egész szervrendszert is megtámadhatja, mégis a leginkább a tüdő van veszélyben, hiszen igen nagymértékben károsítja azt. Az egyik leggyakoribb szövődménye a vírusnak a tüdőgyulladás, mely nem ritkán mindkét oldalt érinti. Amennyiben valakinél tüdőgyulladás lép fel, fontos, hogy elkülönítsék a COVID okozta tüdőgyulladást más kórokozók általi tüdőgyulladástól. Ez természetesen orvosi feladat, hiszen tünetekben nincs különbség (nehézlégzés, köpetürítés, köhögés, láz, hát/mellkasi fájdalom).
Tüdőembóliát is okozhat
A koronavírus fertőzés egyik lehetséges szövődménye a trombózis/tüdőembólia, mivel a vírus okozta heves gyulladásos reakció komoly hatást gyakorol a véralvadási rendszerre, ráadásul a kórházi tartózkodás, a sok fekvés és az esetleges kiszáradás (hányás, hasmenés, láz) miatt a keringés lelassul, pang a vénákban a vér, ami meleg ágya a vérrögöknek. Ez melyvénás trombózis okozhat, melynek egyik gyakori szövődménye a tüdőembólia. (Nem ritka, az sem, amikor egyszerre áll fenn tüdőgyulladás és tüdőembólia). A kialakult állapotot csak rontják a súlyos gyulladásos folyamatot fenntartó fehérjék tömeges keletkezése, szepszist is okozva. Amennyiben nem tudjuk uralni a folyamatot, DIC- t okozhat, ami azt jelenti, hogy testszerte az erekben véralvadás jön létre, majd a véralvadáshoz szükséges anyagok elhasználódása miatt vérzések indulnak meg a létfontosságú szervekben. Tehát egyszerre áll fenn vérzés és trombózisos állapot.
Hogy el lehessen kerülni COVID fertőzés esetén a vérrögök kialakulását, lényeges a megfelelő profilaktikus (megelőző) véralvadásgátló kezelés, amit minden kórházba kezelt beteg megkap, többnyire LMWH injekció formájában.
Mélyvénás trombózis, tüdőembólia (vagy DIC) esetén fontos a gyors és megfelelő terápia mielőbbi elkezdése, az életveszély elhárítása, a vérrögök feloldása, a további szervkárosodás megakadályozása nagy dózisban adott alvadásgátló injekcióval Az életveszély elhárítása után a beteg továbbra is személyre szabott terápiában részesül.
Tüdőembólia/ mélyvénás trombózis után
Amennyiben valakinél kialakultak már vérrögök - akár COVID következtében, akár nem-, úgy megnő az esélye annak, hogy a probléma megismétlődik. Éppen ezért a trombózison/tüdőembólián átesett betegek meghatározott ideig véralvadásgátló terápiában részesülnek, amit gyakran életük végéig alkalmazniuk kell. Így tehát fontos, hogy amint lehet, keressen fel hematológus szakembert, aki kivizsgálja trombózis hajlam irányába, hasznos tanácsokkal szolgál az életmódjával kapcsolatban a továbbiakban és beállítja a megfelelő kezelést.
COVID és véralvadásgátlók
Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki tisztában van azzal, hogy fokozott trombózis rizikóval bír (pl. trombofíliás), esetleg már eleve véralvadásgátló terápiában részesül.
“Amennyiben valaki tudja magáról, hogy magasabb trombózis rizikóval rendelkezik és COVID fertőzött, keresse fel telefonon vagy online az orvosát, aki elmondja, milyen terápiát alkalmazzon. Azok, akiknél fokozott a trombózis rizikó, ám nem szednek véralvadásgátlót, meglehet, ideiglenesen LMWH kezelésre szorulnak, ám ha már alkalmaznak valamilyen véralvadásgátló gyógyszert, fontos, hogy maguktól semmiképp se álljanak le vele, csakis orvosi utasításra módosítsák a kezelést”- mondja dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője.
