A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Tüdőembólia tünetei és szövődményei

Tüdőembólia tünetei és szövődményei

Szerző: Trombózis - és Hematológiai Központ | Létrehozva: 2018.11.08 11:44 | Módosítva: 2021.02.16 14:06

A mélyvénás trombózis egyik szövődménye, a tüdőembólia (pulmonális embólia) egy komoly, életet veszélyeztető állapot. Az esetek egy részében félrediagnosztizálják a betegséget, melynek fő oka a változatos tünetek. Légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, de egyes esetekben az általános rosszkedv és kevésbé egyértelmű panaszok jelentkeznek. A hangsúly a megelőzésen; a megfelelő szakorvosi kezelésen, az életmód-váltásban, illetve a trombózisra való genetikai hajlamot igazoló vizsgálatok elvégzésén van.

Mi a tüdőembólia?

Tüdőembólia az az állapot, amikor a vérkeringéssel elsodort embolus (alvadt vér, esetleg zsírszövet, levegő, egyéb idegen szövet) elzárja a tüdő fő- vagy mellékartériáit. Az elzárást okozó embolus az esetek legnagyobb részében az alsó végtag trombózisából (mélyvénás trombózis) származik.

A tüdőembólia tünetei, kimenetele attól függ, mely artériát érinti az elzáródás. Súlyos esetben, mikor a tüdő fő ereit zárja el, hirtelen halállal is végződhet!

Az esetek 1/3-ában félrediagnosztizálják a problémát, főként akkor, ha a beteg kórelőzményében tüdőgyulladás, asztma szerepel.

Mélyvénás trombózis esetén, a szövődmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a mihamarabbi szakorvosi segítség, illetve az időszakos kontroll!

Kapcsolódó cikkünk

Tüdőembólia végzett a profi hokissal

Nemrégiben egy meccs után elhunyt a 38 éves Rajz Attila, válogatott hokis. A sportoló halálát egy mélyvénás trombózis során leszakadt vérrög okozta. Hogy milyen tünetekre figyeljen és hogy miként lehet elkerülni a bajt, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A tüdőembólia okai

Leggyakoribb okaként az alsó végtagot érintő mélyvénás trombózist kell kiemelni, mindamellett számos egyéb tényező is közrejátszhat a tüdőembólia kialakulásában.

Hátterében állhat még:

  • mozgásszegény életmód (pl. ülőmunka, hosszas fekvőápolás és/vagy ágyhoz kötöttség, sérült végtag tartós rögzítése),
  • vér fokozott alvadékonysága (pl. daganatos megbetegedés, fogamzásgátló szedése, dohányzás, vérképzőszervi betegség vagy genetikai okok miatt),
  • erek belhártyájának károsodása (pl. hosszú időre behelyezett vénás katéter, gyulladásos betegség).

A tüdőembólia tünetei és szövődményei

A panaszok az elzáródás mértékétől és helyétől függően igen változatosan lehetnek, sokszor nincsenek jellegzetes tünetek.

A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomást ró a jobb szívfélre, melynek következtében nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, szívdobogásérzés (palpitáció) jelentkezik. Nem ritka az ún. cianózis, a bőr kékeslilás elszíneződése, illetve a fájdalmas köhögés és vérköpés.

Nagyobb fokú vagy teljes elzáródás esetén a vérnyomás erősen, hirtelen lecsökken, mely eszméletvesztéssel, orvosi ellátás és segítség hiányában pedig hirtelen halállal is járhat!

A tüdőembólia diagnózisa

A kórelőzmény, a klinikai tünetek ismeretében a szakorvos képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, EKG) kiegészítve diagnosztizálhatja a betegséget. A diagnózis felállítását laboratóriumi vizsgálatok (pl. D-dimer vizsgálat), a tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése vagy izotópos vizsgálatok is segíthetik.

A diagnózis felállítása mindig szakorvosi feladat! Panaszok esetén mindig forduljon szakorvoshoz!

A tüdőembólia megelőzése és kezelése

Ha valakinél már egyszer előfordult mélyvénás trombózis, illetve genetikai hajlama van a trombózisra (trombofília), gondoskodni kell a megelőzésről, azaz a megfelelő, szakorvos által beállított és felügyelt kezelésről, illetve az egyénre szabott életmód-terápiáról.

tüdőembólia okai, tüdőembólia tünetei, tüdőembólia kezeléseA legfontosabb a vénás pangás, a vérkeringés lelassulásának kiküszöbölése:

  • ülőmunka esetén a rendszeres séta, végtagokat átmozgató torna,
  • nagyobb műteknél a végtag mobilizációja, mozgatása,
  • mélyvénás trombózis után az kompressziós harisnya használata és gyógytorna.

Lényeges a személyre szabott véralvadás-gátló (antikoaguláns) gyógyszeres kezelés beállítása, illetve a trombózisra való genetikai hajlam kizárása.

Egyéb életmódbeli tényezők az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás.

Téma szakértői

Dr. Kósa Éva Dr. Kósa Éva

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus
Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász
Dr. Szélessy Zsuzsanna Dr. Szélessy Zsuzsanna

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

Hírek

Fogamzásgátlót szedne? Ezt a vizsgálatot ne hagyja ki!

Fogamzásgátlót szedne? Ezt a vizsgálatot ne hagyja ki!

A fogamzásgátló tabletták és a vérrögök kapcsolatáról már többször is esett szó, ennek ellenére sokan mindenféle előzetes vizsgálatok nélkül kezdenek neki a szedésüknek, pedig sok olyan esetet hallani, amikor a készítmény miatt mélyvénás trombózis, esetleg tüdőembólia lépett fel. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa a trombózis rizikóbecslés fontosságára hívja fel a figyelmet.

További részletek
Mikor szükséges váralvadásgátlót váltani?

Mikor szükséges váralvadásgátlót váltani?

A véralvadásgátlók alkalmazása lehet preventív és terápiás jellegű is, lehet, hogy csupán bizonyos ideig kell használni, de az is előfordulhat, hogy egy életen át tart a terápia. Előfordulhat, hogy mindvégig ugyanazt a szert alkalmazza a beteg, de meglehet, hogy időközben váltania szükséges másik készítményre. Hogy ez mikor indokolt, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ váralvadási specialistáját kérdeztük.  

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat