A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Tüdőembólia tünetei és szövődményei

Tüdőembólia tünetei és szövődményei

Létrehozva: 2018.11.08 11:44 | Módosítva: 2020.06.29 15:47

A mélyvénás trombózis egyik szövődménye, a tüdőembólia (pulmonális embólia) egy komoly, életet veszélyeztető állapot. Az esetek egy részében félrediagnosztizálják a betegséget, melynek fő oka a változatos tünetek. Légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, de egyes esetekben az általános rosszkedv és kevésbé egyértelmű panaszok jelentkeznek. A hangsúly a megelőzésen; a megfelelő szakorvosi kezelésen, az életmód-váltásban, illetve a trombózisra való genetikai hajlamot igazoló vizsgálatok elvégzésén van.

Mi a tüdőembólia?

Tüdőembólia az az állapot, amikor a vérkeringéssel elsodort embolus (alvadt vér, esetleg zsírszövet, levegő, egyéb idegen szövet) elzárja a tüdő fő- vagy mellékartériáit. Az elzárást okozó embolus az esetek legnagyobb részében az alsó végtag trombózisából (mélyvénás trombózis) származik.

A tüdőembólia tünetei, kimenetele attól függ, mely artériát érinti az elzáródás. Súlyos esetben, mikor a tüdő fő ereit zárja el, hirtelen halállal is végződhet!

Az esetek 1/3-ában félrediagnosztizálják a problémát, főként akkor, ha a beteg kórelőzményében tüdőgyulladás, asztma szerepel.

Mélyvénás trombózis esetén, a szövődmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a mihamarabbi szakorvosi segítség, illetve az időszakos kontroll!

Kapcsolódó cikkünk

Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia-gyakran félrenézik

A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a figyelmet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A tüdőembólia okai

Leggyakoribb okaként az alsó végtagot érintő mélyvénás trombózist kell kiemelni, mindamellett számos egyéb tényező is közrejátszhat a tüdőembólia kialakulásában.

Hátterében állhat még:

  • mozgásszegény életmód (pl. ülőmunka, hosszas fekvőápolás és/vagy ágyhoz kötöttség, sérült végtag tartós rögzítése),
  • vér fokozott alvadékonysága (pl. daganatos megbetegedés, fogamzásgátló szedése, dohányzás, vérképzőszervi betegség vagy genetikai okok miatt),
  • erek belhártyájának károsodása (pl. hosszú időre behelyezett vénás katéter, gyulladásos betegség).

A tüdőembólia tünetei és szövődményei

A panaszok az elzáródás mértékétől és helyétől függően igen változatosan lehetnek, sokszor nincsenek jellegzetes tünetek.

A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomást ró a jobb szívfélre, melynek következtében nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, szívdobogásérzés (palpitáció) jelentkezik. Nem ritka az ún. cianózis, a bőr kékeslilás elszíneződése, illetve a fájdalmas köhögés és vérköpés.

Nagyobb fokú vagy teljes elzáródás esetén a vérnyomás erősen, hirtelen lecsökken, mely eszméletvesztéssel, orvosi ellátás és segítség hiányában pedig hirtelen halállal is járhat!

A tüdőembólia diagnózisa

A kórelőzmény, a klinikai tünetek ismeretében a szakorvos képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, EKG) kiegészítve diagnosztizálhatja a betegséget. A diagnózis felállítását laboratóriumi vizsgálatok (pl. D-dimer vizsgálat), a tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése vagy izotópos vizsgálatok is segíthetik.

A diagnózis felállítása mindig szakorvosi feladat! Panaszok esetén mindig forduljon szakorvoshoz!

A tüdőembólia megelőzése és kezelése

Ha valakinél már egyszer előfordult mélyvénás trombózis, illetve genetikai hajlama van a trombózisra (trombofília), gondoskodni kell a megelőzésről, azaz a megfelelő, szakorvos által beállított és felügyelt kezelésről, illetve az egyénre szabott életmód-terápiáról.

tüdőembólia okai, tüdőembólia tünetei, tüdőembólia kezeléseA legfontosabb a vénás pangás, a vérkeringés lelassulásának kiküszöbölése:

  • ülőmunka esetén a rendszeres séta, végtagokat átmozgató torna,
  • nagyobb műteknél a végtag mobilizációja, mozgatása,
  • mélyvénás trombózis után az kompressziós harisnya használata és gyógytorna.

Lényeges a személyre szabott véralvadás-gátló (antikoaguláns) gyógyszeres kezelés beállítása, illetve a trombózisra való genetikai hajlam kizárása.

Egyéb életmódbeli tényezők az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás.

Téma szakértői

dr. Szélessy Zsuzsanna dr. Szélessy Zsuzsanna

dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász
dr. Kósa Éva dr. Kósa Éva

dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus, érszűkület specialista
Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász, klinikai farmakológus

Hírek

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Mélyvénás trombózis után, a sürgősségi ellátást követő időszakban fontos kivizsgálni, hogy mi okozta, mi áll a háttérben. Erre azért nagy szükség van, hogy a megfelelő kezeléssel, a későbbiekben egy újabb trombózis elkerülhető – vagy a kockázata minimálisra csökkenthető - legyen. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy milyen vizsgálatokra van szükség.

További részletek
Trombózis után – erre a 7 dologra kell figyelni

Trombózis után – erre a 7 dologra kell figyelni

A mélyvénás trombózis sürgősségi kezelését követően, a betegeknek bizonyos életmód változtatásokra lehet szüksége, hogy a kiújulást megelőzzék. A kivizsgálás és gyógyszeres kezelés mellett, az életmódváltás is fontos szerepet játszik ebben. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy mire figyeljünk trombózis után.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA