A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

LABOREREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg.

Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre.

Kedves Látogatónk!

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az "Orvos válaszol" funkció használatához kötelezően megadandó személyes adatok az emailcím és név (utóbbi tetszőleges, lehet kitalált megnevezés is, nem szükséges az Ön nevét megadni), melyeket a kérdés informatikai azonosítására, a válasz emailen megküldéséhez használjuk. Az "Orvos válaszol" funkció használatával Ön ezen adatok általunk kezeléséhez hozzájárul. Bővebb információért olvassa el Adatvédelmi tájékoztatónkat! További adatkezelési információkkal kapcsolatban olvassa el az Adatkezelési Tájékoztatónk

Kedves Kapocsi Doktornő!

A statisztikák azt mutatják, hogy a 140-es szisztolés vérnyomásérték a veszélyességi küszöbérték. Ez egy átlagos érték, arról viszont nem lehet olvasni, hogy ez a határérték mennyire egyénfüggő. Mennyire szóródik ez az érték az emberek között? Lehet az, hogy valakinél, akinek mondjuk nagyon rugalmasak az erei, a 150-es olyan veszélyes mint valaki másnál a 140-es? Milyen egyéni faktorok játszanak szerepet a magas vérnyomás tűrésében? Köszönettel, Torma Balázs
Kedves Torma Balázs!
A kérdése teljesen jó és jogos. Megválaszolni nem egyszerű. Talán az a legkorrektebb ha azt írom, hogy a 140/90 Hgmm-es érték alatti értékeket azért tekintjük a vérnyomás normál tartományának, mert azok az emberek, akik ilyen vérnyomásúak, kisebb valószínűséggel betegednek meg szív-érrendszeri betegségekben ( szívelégtelenség, szív infarktus, szélütés, vesebetegség), mint azok, akiknél a vérnyomás érték ennél magasabb. Ez sok-sok ezer vizsgálat eredményéből származó adat. Mint minden statisztikai adat, az egyénre csak úgy vonatkoztatható, hogy ismerjük az adott ember teljes történetét. A kórtörténet és az aktuális panaszok, fizikális status felvétele az orvostanhallgatók képzésében 1 éves tananyag. Csak pár példát villantanék fel az egyéni rizikó faktorokról, amelyek alapvetően befolyásolják a hipertóniás beteg egészségi kilátásait: magas testsúly, dohányzás, inaktív életmód, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavar, családban előforduló szív érrendszeri betegség, fokozott stressz stb.
Tisztelettel, Dr. Kapocsi Judit

Hírek

Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

A tüdőembólia és a COVID okozta tüdőgyulladás miatt fellépő nehézlégzést igen nehéz megkülönböztetni egymástól, ám kezelésük miatt fontos az állapot mihamarabbi meghatározása. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája segít elkülöníteni a kettőt. 

További részletek
Tévhitek a visszértágulatokról

Tévhitek a visszértágulatokról

A visszértágulatok igen sok embert érintenek, és sajnos többen is elhanyagolják, pedig nem csak esztétikai probléma, hanem sok esetben fájdalmas, ráadásul olyan súlyos szövődményhez is vezethet, mint a lábszárfekély vagy a mélyvénás trombózis. Bár sokan szenvednek tőle, mégis többen ódzkodnak orvoshoz fordulni vele, melynek oka gyakran a köztudatban keringő tévhitek, félrevezető információk. Dr. Sepa György, a Trombózis-és Hematológiai Központ érsebésze helyére tette a leggyakoribb tévhiteket.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat