A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

LABOREREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg.

Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre.

Kedves Látogatónk!

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az "Orvos válaszol" funkció használatához kötelezően megadandó személyes adatok az emailcím és név (utóbbi tetszőleges, lehet kitalált megnevezés is, nem szükséges az Ön nevét megadni), melyeket a kérdés informatikai azonosítására, a válasz emailen megküldéséhez használjuk. Az "Orvos válaszol" funkció használatával Ön ezen adatok általunk kezeléséhez hozzájárul. Bővebb információért olvassa el Adatvédelmi tájékoztatónkat! További adatkezelési információkkal kapcsolatban olvassa el az Adatkezelési Tájékoztatónk

Kedves Doktor úr!

41 éves daganatos beteg vagyok, örökölt alvadási defektussal (Protein C hiány, F II 20210 heterozygota mutáció). Világ életemben sokat sportoltam, mozogtam és eddig sosem volt trombózissal dolgom, véralvadásgátlóra sem volt szükségem. 2017-ben műtöttek először tüdődaganattal, majd 2020-ban kiújult és 2020 decembere óta szedek kemoterápiás gyógyszert (szájon át szedhető).

2021.04.21-n mentem be a sürgősségire vádlimban tapasztalható erős szúró fájdalommal. Előtte hetekig Venoruton kenőccsel kenegettem egy keményebb visszeret, mert azt hittem az okozza és hol jobb volt hol rosszabb. Márciusban volt egy snowboard balesetem amikor a bordáimra estem, ebből kifolyólag 1 hónapig nem nagyon sportoltam.

A sürgősségin izomvénás trombózist állapítottak meg a bal vádlimban. Ezt követően 10 napig napi 2x Clexane 8000NE vérhigító injekció, napi 3x2 Detralex tabletta, aztán újabb 10 napig 1x8000 Clexane és 2x1 Detralex, majd 14 napig 1x4000 Clexane. Lioton géllel napi 3x kentem a vádlim és hordtam a kompressziós harisnyát, kivéve alvásnál. A kúra befejeztével elkezdtem napi szintem úszni és 2-3 hét után a fájdalom teljesen elmúlt. Hosszútávon 100mg Aspirin Protect szedését javasolta doktornő, de a kemo gyógyszer mellé nem akartam még egy gyógyszert ami a gyomromat beleimet terheli és inkább a kompressziós harisnya, sok folyadék, mozgás, vérhigító hatású ételek (fokhagyma, gyömbér, tea) kúrájába kezdtem.

A nyári úszások végével aztán szeptemberben elővettem a biciklit és tekertem egy nem megerőltető, pihenőkkel tarkított 3 órás kört. 1-2 órával ezután az ismerős szúró érzést éreztem a vádlimban. Szept 8-n doppler vizsgálattal találtak egy vérrögöt a bal vádlimon a felszíni visszérben. „ A VSM beömlése szabad. A VSP beömlésétől kb 10cm—re található felszínes varix nem teljesen compromitálható, lumenében dorsalisan 11mm hosszú, 1,9mm vastagságú, echodús thrombus figyelhető meg. Az a. iliaca externa, a femoralisok, a poplitea ill a tibialis anterior és posterior lumene megtartott, falvastagságuk az életkornak megfelelő, szűkület vagy tágulat rajtuk nem mutatható ki, az áramlási értékek a normál tartományban vannak.”

Az orvos szerint ez az előző trombózisomból visszamaradt rög lehet, bár nem lehet kizárni egy újabb rög keletkezését sem. Mivel a sürgősségin nem írták le pontosan a trombózis helyét illetve feltehetőleg tévesen írták VSP helyett hogy „A VTP echodús trombussal kitöltött, nem komprimálható”.

Az orvos azt javasolta szúrjam magam ismét Clexane-al és beszéljem meg a továbbiakat a háziorvosommal. A háziorvos 10 napi 1x8000NE, majd újabb 10 nap 1x 4000 NE kúrát javasolt, ezután pedig egy kontroll Ultrahangot hogy a vérrög felszívódott-e.

Elegendő ez ön szerint?

Köszönettel:
Tibor
Kedves Tibor!
Végezze el a kúrát amit kiírtak Önnek és utána a doppler ultrahang ad kielégítő választ, de érdemes elmenni egy hematológiai szakrendelésre beszéljék át a protein C hiányt illetve az örökölt genetikai eltérést, elképzelhető, hogy kellene valamilyen állandó véralvadásgátló, hogy ilyen esetek ne következzenek be a közeljövőben.
Mindezt csak konzultáció keretén belül és a leletei áttekintésével lehet pontosan megmondani.
Üdvözlettel,
Prof. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász

Hírek

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A trombózis rizikó vizsgálat egyre elterjedtebb manapság- ez nem is meglepő, hiszen több olyan kóros állapot, betegség is létezik, melyek megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Mivel a mélyvénás trombózis viszonylag gyakori problémának számít, így a megelőzése egyre jobban a köztudatba kerül, ahhoz viszont tudni kell, kiket veszélyeztet a legjobban. Hogy pontosan kiket, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg a Trombózis Világnapja alkalmából, ahogy azt is, hogy kik azok, akik a leginkább és a legkevésbé vennének részt hasonló vizsgálaton. 

További részletek
Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

A nyirokcsomó megnagyobbodása gyakori tünetnek számít, hiszen a fertőzésekkel szembeni védekezés fontos hálója a nyirokcsomó. Azonban, ha látszólag minden ok nélkül tapintunk ki magunkon duzzadt nyirokcsomókat, akkor sokszor pánikba esünk hiszen az egyik gyakori rosszindulatú hematológiai daganat, a limfóma tünete is lehet. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát arról kérdeztük, vajon mikor gyanakodjunk súlyos betegségre nyirokcsomó megnagyobbodás esetén. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat