Visszér fiatalon? Ez lehet az oka

Online Bejelentkezés

06 70 431 7729

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Túl fiatal lenne a visszereséghez?

Sokan hiszik, hogy a pókhálók és seprűvénák vagy a nagy, kidudorodó és kanyargós vénatágulatok kizárólag az idősebb korosztályt érintő esztétikai problémák. A valóság az, hogy a visszértágulat (varicositas) a fiatalabb korosztályban is egyre gyakrabban tapasztalható, a kitágult vénák pedig – kezelés híján – panaszokat (nehézláb-érzés, kisebb-nagyobb fájdalmak) és súlyos szövődményeket (lábszárfekély mélyvénás trombózis, tüdőembólia) okoznak. S hogy mi lehet ennek az oka?

-A fiatalkori visszeresség okai szerteágazóak, de többnyire ugyanazokat a mögöttes tényezőket fedezhetjük fel itt is, mint az idősebb betegek körében: a visszerekben megnövekedett nyomást, ami a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához és a vénák falának előboltosulásához vezet. A húszas-harmincas év közötti fiatal felnőttek visszérbetegségének egyik leggyakoribb oka az öröklődés. A genetikai hajlamon túl az ülőmunkát és a megnövekedett képernyőidőt kell megemlíteni, ami miatt a serdülők körében is egyre súlyosabb egészségügyi problémákat okoz a mozgáshiány és az elhízás.

A digitális világ vonzereje a fiatal felnőttek körében is egyre számottevőbb. A közösségi és kommunikációs színterek, valamint a szabadidő eltöltése mind inkább az online térbe kerül át.  Mindez megfosztja őket a mozgás és aktív kikapcsolódás egészségügyi előnyeitől, egészségtelen táplálkozással kiegészülve pedig a vénás rendszerüket is megterheli. A tartós állást igénylő munkák is okozhatnak visszerességet: gyakori probléma lehet a postásoknál, a vendéglátóiparban és kereskedelemben dolgozóknál, valamint a fodrászoknál. Emellett a dohányzás, a túlsúly és az elhízás, valamint a hormonális változások (pl. várandósság) is szerepet játszhatnak kialakulásában. A hölgyek különösen veszélyeztetettek a visszér tekintetében. A 40 év körüli nőknél gyakran találkozunk a visszeresség problémájával, főként azoknál, akik túlvannak egy szülésen, évek óta fogamzásgátló tablettát szednek, vagy hormonpótló terápiát kapnak.

Így előzheti meg a visszerességet

Dr. Sepa György arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes kockázati tényezők, mint például a genetika és a hormonális változások elkerülhetetlenek, ám néhány életmódbeli változtatással sokat tehetünk a megelőzésért, illetve a visszeresség kialakulásának késleltetéséért. Érdemes kerülni a hosszan tartó ülést és állást, és kisebb tornagyakorlatokkal megszakítani a monoton munkavégzést. A visszeresség vagy veleszületett vénás pangásra való hajlam okozta nehézláb-érzés mérséklésében a kompressziós harisnya viselete elengedhetetlen. A lábfejek, lábujjak és a lábszár átmozgatása mellett iktassunk be rendszeres testmozgást is a hétköznapjainkba. Fontos, hogy foglalkozzunk a plusz kilókkal, és a mozgáson túl az étrendünket is megreformáljuk. A szakember szerint bölcs dolog elkerülni a túlzottan magas sarkú cipőket is, amelyek rendellenes helyzetbe kényszerítik a lábfejet és a vádlit megfeszítve az izompumpa működését, ezáltal a vér visszaáramoltatását is meggátolják. A rendszeres mozgás mellett az érfalak egészségét a kiegyensúlyozott, egészséges étrenddel és a hideg-meleg vizes váltózuhany rendszeres alkalmazásával támogathatjuk.

-Az esztétikai problémákat okozó visszerek kezelése nem feltétlenül indokolt és csak kifejezett kozmetikai panaszok esetén javasoljuk, ugyanis ezek a hajszálerek, esetleg nagyobb méretű, úgynevezett reticularis visszerek ártalmatlanok. Itt nem áll fenn a trombózis, illetve az embólia kialakulásának veszélye. A kidomborodó nagyobb erek esetében UH vizsgálattal állapítható meg, szükség van-e visszérműtétre és ezen belül milyen típusú visszérműtét javasolt. A hagyományos visszérműtétek mellett már világszerte a modern vágás és altatás nélküli megoldásokat javasolják, ahol nincs felépülési idő sem, mert a beavatkozás után már aznap sétálhat, másnap szükség esetén vezethet a beteg. Ezek elvégzésére személyre szabottan a szakorvos ad tanácsot – mondja dr. Sepa György, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.